Egy 1898-ban készült szegedi térképrészletet tett közzé a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára a Hónap Dokumentuma sorozatában. A századforduló előtti város rendkívül részletes ábrázolásán két rózsaszínnel jelölt betűjel, az „a” és a „c1” megfejtésére várták az érdeklődők válaszait. A kérdés sokakat gondolkodásra késztetett, a helyes megoldás pedig a hozzászólások között is számos további érdekességet hívott elő.
A térkép Szeged Szabad Királyi Város Építkezési Bizottságának 1898. július 24-én készült dokumentuma. A levéltár feladványa arra kérdezett rá, mit takarhatnak a rajzon feltüntetett jelölések. A megfejtés szerint az „a” a gyalogsági kaszárnyát, a „c1” pedig a régi katonai kórházat jelöli.
A bejegyzés alatt kialakult beszélgetés azonban jóval túlmutatott a két betű megfejtésén. A hozzászólók a korabeli katonai épületekről, a város egykori utcáiról és az azóta jelentősen átalakult városképről is megosztották ismereteiket. Egyikük például arra hívta fel a figyelmet, hogy a térképen az „e” jelzés a Sörházkaszárnyát takarja, és a jelölt katonai objektumok a közös hadsereghez tartoztak.
Mások a régi utcanevek és a mai városrészek kapcsolatát próbálták felidézni. Egy hozzászóló családi emléket is megosztott: anyai dédszülei egykor a Viola utca 2. szám alatt laktak. A régi utca helyét a térkép segítségével sikerült pontosabban beazonosítania, és arra is rámutatott, hogy a Viola utca a mai Klinikapark területén húzódott, a Szikra utca folytatásaként.
A beszélgetésben előkerült az is, mennyit változott Szeged alig néhány évtized alatt. Egy korábbi, 1889-es térképpel összevetve a város fejlődésének egyes állomásai is érdekesebbé váltak. A kommentelők között akadt, aki a régi térkép újranyomtatásának lehetőségéről érdeklődött, más pedig a Rozália-kápolna egykori helyét szerette volna megtudni.
A levéltár kezdeményezése jól mutatja, hogy a történelmi dokumentumok nem csupán kutatók számára lehetnek érdekesek. Egy régi térkép segítségével olyan utcák, épületek és városrészek története elevenedhet meg, amelyek mai helyét vagy egykori szerepét már kevesen ismerik. A dokumentumok ráadásul személyes emlékeket is előhívhatnak: egy családi lakcím, egy régi utcanév vagy egy ma már nem létező épület is kapcsolódási pontot jelenthet a múlthoz.
Aki kedvet kapott a hasonló felfedezésekhez, annak nem kell megelégednie a közösségi oldalon megosztott részletekkel. A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárában magánszemélyek is kutathatnak, előzetes regisztrációt és a dokumentumok kikérését követően. A kutatás jellemzően az olvasóteremben zajlik, egyes iratok pedig digitális formában is elérhetők lehetnek.
A szegedi levéltárban így akár saját családunk, lakóhelyünk vagy egy régi városi történet nyomába is eredhetünk. A Hónap Dokumentuma sorozat pedig arra is emlékeztet, hogy a múlt sokszor egyetlen térképrészletben vagy egy elsőre megfejthetetlennek tűnő betűjelben rejtőzik.
A levéltár szegedi kutatóhelye a Kálvária tér 22. szám alatt található. A kutatás feltételeiről és a regisztráció menetéről az intézmény honlapján lehet tájékozódni.