A délután négy óráig tartó kötelező iskolai benntartózkodás megszüntetése, a heti öt testnevelésóra rendszerének átalakítása, a tankönyvválasztás szabadságának bővítése és a szülői, valamint diákjogok erősítése is szerepel a köznevelést érintő jogszabályok tervezett módosításai között. A változtatásokról október 21-én tartott előzetes szakmai egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium köznevelési államtitkársága, amelyen civil, érdekvédelmi és szakmai szervezetek képviselői is részt vettek.
A megbeszélésről a Civil Közoktatási Platform (CKP) tett közzé részletes beszámolót október 22-én. Az egyeztetésen a minisztérium képviselői ismertették, milyen változtatásokat terveznek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, valamint a pedagógusok új életpályáját szabályozó jogszabályban. A tervek között rövid távon megvalósítható könnyítések és hosszabb távú, átfogóbb átalakítások egyaránt szerepelnek.
Megszűnhet a kötelező délután négy óráig tartó iskolai benntartózkodás
Az egyik legjelentősebb változás az általános iskolásokat és családjaikat érintheti. A jelenlegi szabályozás szerint az iskoláknak délután 16 óráig kell foglalkozásokat szervezniük, a korábbi hazamenetelhez pedig külön felmentést kell kérni. A tervezett módosítás megfordítaná ezt a gyakorlatot: a tanítás után nem a hazamenetelt, hanem a délutáni iskolai benntartózkodást kellene külön igényelni.
Az iskoláknak ugyanakkor továbbra is biztosítaniuk kellene a délutáni foglalkozásokat és a felügyeletet azoknak a családoknak, amelyek ezt igénylik. A szakmai egyeztetésen felmerült az is, hogy gyermekvédelmi indokok alapján bizonyos esetekben továbbra is elő lehessen írni a tanulók délutáni benntartózkodását.
Átalakulhat a heti öt testnevelésóra rendszere
A mindennapos testnevelés szabályozásán is változtatnának. A minisztérium tervei között szerepel a heti öt kötelező testnevelésóra előírásának átalakítása. Az egyik felmerült elképzelés szerint a diákoknak három kötelező testnevelésórájuk lenne, amelyet két választható sportfoglalkozás egészítene ki. A pontos megoldásról egyelőre kormányzati egyeztetések folynak.
Nagyobb szabadságot kaphatnak az iskolák a tankönyvválasztásban
A tankönyvellátás rendszerében is változások várhatók. A tervek szerint bővülne az iskolák tankönyvválasztási szabadsága, enyhülnének a tankönyvrendelésre vonatkozó korlátozások, és a piac szélesebb megnyitása is napirenden van. A Civil Közoktatási Platform a fel nem használt tankönyvkeretek könyvtári beszerzésekre történő fordításának lehetőségét is javasolta, amire a minisztérium nyitottnak mutatkozott.
Felülvizsgálják a KRÉTA-rendszert és az érettségi követelményeket
A KRÉTA-rendszer átalakítása szintén szerepel a tervek között, különös tekintettel az OviKRÉTA működésére. A felülvizsgálat során azt is fontosnak tartották, hogy egyértelműbbé váljon, mely funkciók és adminisztrációs feladatok kötelezőek az intézmények számára.
Az érettségi követelmények enyhítését már a 2027–2028-as tanévben vizsgázók esetében is szeretnék lehetővé tenni. A hosszabb távú elképzelések között az érettségi rendszer jellegének átalakítása és a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata is szerepel.
Bővülhetnek a szülői és diákjogok
A tervezett módosítások a szülők és a tanulók intézményi döntésekben való részvételét is érinthetik. A cél a korábban meglévő jogosultságok egy részének visszaállítása, különösen az iskolai dokumentumok elfogadásánál és az igazgatói pályázatok véleményezésénél. A kezdeményezés a diákönkormányzatok szerepének erősítését is szolgálná.
A CKP javaslatot tett arra is, hogy az intézményi tanácsok, illetve a szülői szervezetek megfelelő jogosultságokat kapjanak, és az egyes érintetti csoportok eltérő véleménye is megjelenhessen az intézményi döntések előkészítésében.
A sajátos nevelési igényű tanulókat érintő kérdések is előkerültek. A minisztérium egy új intézménytípus bevezetését tervezi a halmozottan fogyatékos gyermekek számára. Emellett szóba került az utazó gyógypedagógiai szolgáltatások bővítése és a maximális osztálylétszámokra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése is.
Az óvoda és iskola közötti átmenet egyszerűsítése szintén a tervezett változtatások között szerepel. A CKP beszámolója szerint, ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek még egy évig óvodában maradjon, a jövőben nem feltétlenül lenne szükség a pedagógiai szakszolgálat bevonására. A szervezet ugyanakkor jelezte, hogy erről az egyeztetés időpontjában még nem született hivatalos kormányzati döntés.
A minisztérium két ütemben tervezi a változtatások előkészítését. Az első körben a gyorsabban megvalósítható módosítások kerülhetnek előtérbe, a hosszabb távú, stratégiai átalakításokkal pedig a következő évben foglalkoznának. A törvénytervezetet a tájékoztatás szerint november elején bocsátanák társadalmi egyeztetésre, és még az idei évben az Országgyűlés elé kerülhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ismertetett elképzelések egyelőre tervezett változtatások, nem hatályos jogszabályok. A végleges szabályozás tartalma a társadalmi egyeztetés és a törvényalkotási folyamat során még módosulhat.