Húsz év gyűjtő-, oktató- és előadóművészi munkájának eredménye vált szélesebb körben hozzáférhetővé egy új digitális adattárban, amely száz moldvai csángó dallamot mutat be kobozkíséretes formában. A kezdeményezés Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobozművész közös munkájára épül, és nemcsak a dallamok megőrzését, hanem azok továbbadását, oktatásban és előadóművészetben való használatát is szolgálja.
A kutatás az MMA 2023 és 2026 közötti ösztöndíjprogramjának keretében valósult meg. A két alkotó a 2003-ban létrehozott Koboz – Ének – Hegedű – Furulya Moldvai Népzenei Kurzus során felhalmozódott húszévnyi szakmai anyagot rendszerezte, miközben saját gyűjtéseik és a moldvai hagyományőrzőkkel kialakított kapcsolataik révén további dallamok és előadói tapasztalatok is bekerültek a munkába.
Fábri-Ivánovics Tünde számára a moldvai csángó népzene nem csupán kutatási terület. A délvidéki származású énekes már gyermekként közel került a zenéhez, a moldvai dallamokkal pedig 1991-ben, tizenegy éves korában találkozott először egy jászberényi csángó népzenei táborban. A táborban Kallós Zoltán irányítása mellett Petrás Máriától tanult énekeket. Később Fábri Gézával együtt maga is eljutott Moldvába népzenét gyűjteni, ahol személyes tapasztalatokon keresztül ismerhette meg azt a közösségi közeget, amelyben ezek a dallamok és hagyományok ma is élnek.
A most elkészült adattár egyik fontos célja éppen az, hogy az összegyűjtött anyag ne maradjon archívumok, füzetek vagy régi hanghordozók mélyén. A kutatók szerint a népművészet akkor maradhat élő, ha használják és továbbadják. Ez a szemlélet különösen fontos a moldvai csángó hagyomány esetében, ahol a régies dallamok, szokások és viseletek a mindennapi kultúra részeként is fennmaradtak.
A feldolgozás középpontjában a kobozkíséretes énekes dallamanyag állt. A koboz a moldvai zenei hagyomány jellegzetes hangszere, ugyanakkor a korábbi népzenegyűjtésekben az énekes és hangszeres anyag sok esetben külön jelent meg. Kevés olyan adatközlő volt, aki saját énekét kobozzal kísérte, ezért a kutatók szerint a hangszernek ez a szerepe a fennmaradt gyűjtésekben kevésbé látható, mint amennyire a hagyományban jelen lehetett.
A kutatás során ezért több dallam esetében arra is kísérletet tettek, hogy rekonstruálják az ének és a koboz együttes hangzását. A száz feldolgozott dal mindegyikéhez videófelvétel készült a kobozkíséretről, emellett a digitális felületen a dalok kottaképe és szövege is megtalálható. Ahol rendelkezésre állt eredeti archív hanganyag, ott annak pontos lelőhelyét is feltüntették, így a felhasználók az eredeti felvételekhez is visszatalálhatnak.
Az adattárban több szempont szerint lehet keresni: a dallam jellege, a gyűjtés helye és az adott hagyományőrző neve alapján is szűrhető az anyag. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gyűjteményt ne csak érdeklődők és népzenészek használják, hanem az alapfokú művészetoktatástól az egyetemi képzésig az oktatásban is hasznosítható legyen, miközben további tudományos feldolgozás alapjául is szolgálhat.
A háttérben több évtizednyi személyes gyűjtőmunka áll. Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza számos moldvai hagyományőrzővel dolgozott együtt, köztük Klézsén, Somoska, Trunk, Pusztina és Lujzikalagor térségében élő énekesekkel és hangszeres zenészekkel. A „Ha folyóvíz volnék” kulturális misszió nyári találkozásai szintén fontos részét képezték annak a munkának, amelynek során a kutatók közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a ma is élő hagyomány őrzőivel.
A most közkinccsé tett anyag így egyszerre dokumentáció és oktatási segédanyag, ugyanakkor egy élő zenei kultúra továbbadásának eszköze is. A készítők szerint a cél nem az, hogy a népzenei örökség múzeumi tárggyá váljon, hanem az, hogy a dallamokat a következő generációk is megismerhessék, megtanulhassák és saját zenei gyakorlatukban használhassák.
A munkának már a folytatását is tervezik. A készítők szeretnének fizikai formában is létrehozni egy kiadványt vagy adathordozót, amelyet a moldvai adatközlőknek és a helyi résztvevőknek is eljuttathatnak. A tervek között szerepel egy moldvai csángó nap megszervezése az Essentia Artist rendezvény keretében, valamint a digitális adattár gyakorlati használatát bemutató nyitott népzenei műhely is. A Pesti Vigadóban kiállítással, táncházzal és koncerttel egybekötött bemutatót is szeretnének megvalósítani.
A száz dallamot tartalmazó digitális adattár bárki számára elérhető a kobozenektar.mentesmaskent.eu oldalon. A gyűjtemény mögött álló munka azt mutatja meg, hogyan találkozhat egymással a népzenei hagyomány, a személyes gyűjtés, a kutatás, az oktatás és a korszerű digitális technológia úgy, hogy közben a legfontosabb cél változatlan marad: a dallamok ne csak megőrzött emlékek legyenek, hanem továbbra is megszólaljanak.