Hogyan hat a mobiltelefon és a tablet használata a gyerekek gondolkodására, figyelmére és társas készségeire? Mennyit és milyen módon használják a gyerekek az érintőképernyős eszközöket, és van-e összefüggés a digitális szokások és a fejlődés egyes területei között? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ az ELTE TTK Etológia Tanszékének Alfa Generáció Laborjában, ahol 2016 óta vizsgálják, hogyan befolyásolja a digitális világ a gyerekek fejlődését.

A kutatások egyik fontos területe a mobileszköz-használat. A labor szakemberei arra kíváncsiak, hogy milyen digitális szokások jellemzőek a gyerekekre, és ezek hogyan kapcsolódnak a gondolkodásbeli, illetve társas készségekhez. Egyes vizsgálatokban a szülők kérdőíveket töltenek ki, más kutatásokban pedig a gyerekek játékos feladatokon keresztül vesznek részt a készségfelmérésben. Az egyik jelenlegi kutatási irány például azt vizsgálja, hogy az érintőképernyős eszközök használata milyen kapcsolatban áll az iskoláskorú gyerekek társas készségeivel. A kutatók az eszközhasználatot egy háttérben működő alkalmazással is mérhetik, majd játékos online tesztekkel vizsgálják a társas készségeket. Az eredményeket csoportszinten értékelik, az egyes résztvevőkről nem adnak ki adatokat.

A labor kutatásai között olyan vizsgálat is szerepel, amely a koronavírus-járvány időszakának hatásait igyekszik feltárni. A Covid alatti karantén, az időszakos óvodabezárások, a távmunka és a korlátozott személyes kapcsolatok különösen érdekes kérdéseket vetettek fel az óvodáskorú gyermekek fejlődésével kapcsolatban. A kutatók azt vizsgálták, hogyan alakult a járvány alatt és után a gyerekek mobil- és tablethasználata, illetve milyen kapcsolat mutatható ki mindezek és a gondolkodásbeli, valamint társas készségek között. A vizsgálatok során online kérdőíveket, naplózó alkalmazást és játékos, videóhívással összekötött feladatokat is alkalmaztak.

Az Alfa Generáció Labor ennél szélesebb körben is foglalkozik a digitális világ és a gyerekek kapcsolatával. Korábbi kutatásaik között szerepelt például annak vizsgálata, hogy a digitális mesekönyvek képi és animációs megjelenítése, illetve az, hogy a mesét a szülő vagy egy digitális eszköz olvassa fel, miként befolyásolhatja a gyerekek kreativitását és fantáziáját. Vizsgálták a digitális eszközhasználat és egyes viselkedési problémák kapcsolatát is, valamint olyan digitális teszteket is fejlesztettek, amelyek segítségével a gyerekek társas készségei távolról is mérhetők.

A kutatásokban való részvételhez nem feltétlenül kell olyan gyermeknek megfelelnie, aki éppen egy aktuális vizsgálat célcsoportjába tartozik. Az Alfa Generáció Labor külön lehetőséget biztosít arra is, hogy a szülők gyermekük adataival jelentkezzenek jövőbeli kutatásokra. Ha később olyan vizsgálat indul, amelynek célcsoportjába a gyermek beleillik, a kutatók a megadott elérhetőségen felveszik a kapcsolatot a családdal. A labor óvodákban és iskolákban dolgozó pszichológusok és pedagógusok jelentkezését is várja kutatási együttműködésekhez.

A kutatások azért is lehetnek érdekesek a családok számára, mert a digitális eszközök mára a gyerekek mindennapjainak természetes részévé váltak, miközben számos kérdésre még mindig tudományos vizsgálatok segítségével keresik a pontos válaszokat. Az Alfa Generáció Labor munkája éppen azt segítheti, hogy ne pusztán feltételezések, hanem kutatási eredmények alapján beszéljünk arról, milyen kapcsolat lehet a gyerekek digitális szokásai és fejlődésük különböző területei között.

Aki gyermekével szívesen részt venne későbbi kutatásban, az Alfa Generáció Labor erre létrehozott jelentkezési felületén jelezheti érdeklődését. A kutatócsoport az ELTE TTK Etológia Tanszékén működik Budapesten. A labor munkája pedig egy későbbi Palánkhír Podcast Stúdió-beszélgetés témája is lehet: szeretnénk ugyanis közelebbről is megismerni, hogyan dolgoznak a kutatók, milyen kérdésekre keresik a választ, és mit tudhatunk meg a mai gyerekek és a digitális világ kapcsolatáról a tudomány segítségével.