Ismét értékes történelem- és társadalomtudományos írásokkal gazdagodott a hazai folyóirat-kínálat: megjelent a Délvidéki Szemle 2026-os évfolyamának első száma. A Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó és a Délvidék Kutató Központ támogatásával kiadott, évente kétszer megjelenő történettudományi lap a történelmi Délvidék, valamint a Duna–Körös–Maros-Tisza Eurorégió múltjának és jelenének sokrétű feldolgozását tűzte zászlajára. A friss szám címlapját a zombori Szent István király karmelita templom látványos fotója díszíti, amely Forró Lajos művészeti koncepcióját dicséri.
A friss kiadvány tartalmából kiemelkedik Njari Denis tanulmánya a vukovári magyar református iskola 1904-es felgyújtási kísérletéről, valamint Tömösközi Ferenc írása, amely a jugoszláviai reformátusság csehszlovákiai magyar egyházi sajtóban megjelent reprezentációját vizsgálja a két világháború közötti időszakban. Pető Bálint a XIX. század utolsó negyedének dél-alföldi kivégzéseit dolgozza fel, míg Bíró Endre a reformkori Bihari Református Egyházmegye eklézsiáinak jövedelmi osztályozását mutatja be. Szamborovszkyné Nagy Ibolya tanulmánya pedig Kárpátalja történelmi felekezeteinek sorsát elemzi a késősztálini egyházpolitika (1944–1953) tükrében.
A Zakar Péter főszerkesztő és Pető Bálint főszerkesztő-helyettes vezetésével működő szerkesztőség – a rangos nemzetközi tanácsadó testülettel karöltve – idén is rendkívül színes rovatstruktúrával várja az olvasókat. A folyóirat gerincét képező „Tudományos közlemények” rovatban szigorúan lektorált, eredeti szakcikkek és forráselemzések találhatók absztraktokkal kiegészítve, míg a „Közélet” szekció közvetlenebb hangvételű publicisztikáknak, interjúknak és konferencia-előadásoknak ad otthont.
A lap emellett kiemelt figyelmet fordít a társtudományokra és a határon túli régiókra is. A „Téka” rovatban a legújabb délvidéki vonatkozású könyvekről, filmekről és adatbázisokról olvashatók szakszerű kritikák, míg a „Kitekintő” rovat a trianoni döntéssel elszakított többi országrész történetét és jelenkori kihívásait mutatja be átfogó tanulmányokon keresztül. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán működő szerkesztőség közlése szerint a folyóirat anyagai és a szerzői útmutatók a kutatók és az érdeklődők számára egyaránt elérhetők az intézményi online felületen.