Komoly társadalmi és pénzügyi kérdéseket vet fel a szegedi kiskertes területek útfejlesztésére készülő önkormányzati pályázati kiírás, amelyről 2026. május 28-án tárgyal Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága. Az előterjesztés egy „Kiskerti utak létesítésére és felújítására 2026” című programot tartalmaz, amelynek célja a kiskertes övezetek útjainak aszfaltozása és korszerűsítése.
A tervezet szerint a város összesen 100 millió forint keretösszeget különítene el az utak fejlesztésére, azonban a beruházások megvalósításához legalább 20 százalékos önrészt is vállalniuk kellene az érintett utcák lakóinak. A költségbecslés alapján az útépítés teljes költsége megközelítőleg 60.000 forint per négyzetméter, amely ÁFÁ-val együtt mintegy 76.000 forintot jelent. Ez az összeg tartalmazza a tervezés, kivitelezés, útalap, burkolat, víztelenítés és műszaki ellenőrzés költségeit is, ugyanakkor a dokumentáció szerint akár ±10 százalékos eltérés is előfordulhat.
A számítások alapján egy 100 méter hosszú, 4 méter széles aszfaltút kiépítése mintegy 30,5 millió forintba kerülhet, amelyből az önrész körülbelül 6 millió forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos utcában, ahol 10–12 telek található, telkenként akár 500–600 ezer forintos hozzájárulás is szükséges lehet, amennyiben a költségek egyenlően oszlanak meg. Amennyiben azonban a terhelés az utcafront hossza alapján történik, az egyes telkek hozzájárulása ennél jóval magasabb is lehet.
A helyzet összetettségét tovább növeli, hogy a különböző kiskertes területeken jelentős eltérések vannak a telkek mérete és elhelyezkedése között. Egyes számítások szerint például hosszabb utcák esetében a teljes költségeloszlás miatt akár 700 ezer forint feletti, míg kedvezőtlenebb esetben 1 millió forintot meghaladó befizetés is előfordulhat egy-egy ingatlanra vetítve.
A „Családok a Kiskertekért Egyesület” szerint a kiskertes lakók teherviselő képessége ennél lényegesen alacsonyabb, egy belső felmérésük alapján a legtöbben körülbelül 100 ezer forintos hozzájárulást tartanának reálisnak az útfejlesztésekhez. Az egyesület szerint a jelenlegi konstrukció mellett kérdéses, hogy a pályázat valóban megvalósítható-e, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a magas önrész miatt nem lesz elegendő jelentkező a programban.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a kiskerteseket nem vonták be érdemben a pályázati előkészítésbe, és szerintük a jelenlegi forma nem biztosít valós megoldást az utak állapotának javítására. Véleményük szerint bár az önkormányzati és lakossági közös finanszírozás elve nem elutasítandó, a jelenlegi arányok túlzott terhet rónak az érintettekre.
A vita kapcsán az egyesület elnöke, Sándor János úgy fogalmazott, hogy aggályosnak tartja a pályázat sikerességét, és felvetette, hogy annak jelenlegi formája nem biztos, hogy valódi útfejlesztéseket eredményez majd. A kiskertes közösségek véleménye jelenleg megosztott, a szervezet pedig további egyeztetést és szélesebb körű bevonást sürget az érintett lakosság részéről.